Forrás: A KÉZDISZENTKERESZTI EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE
Szerző: Vatány Gábor

 

Az egyházközség története szorosan összefügg a falu történelmével. Kézdiszentkereszt  legelső települése  a katrosai út jobb oldalán levő, mai Szent János dűlőbe tehető.

A mai templom elődjét 1798-ban kezdték építeni, gótikus stílusban, 1802-re készült el, de a földrengés teljesen megrongálta. A romokat eltakarítva fogtak neki újból az építkezésnek, és 1811-re építették föl újra a templomot. Ez többször is nagyjavításra szorult, mivel a földrengés több ízben is megrongálta. Így 1878-, 1913-, 1947-, 1968-, 1978- és 1994-ben. A mai formáját az 1990-es földrengés után nyerte el. Méretei: 35 m hosszú, 10,5 m széles, 12 m ma- gas. A torony 35 m ma- gas, valamikor külön épült, de a javítások al- kalmával összeépítették a templommal, amiből kifolyólag földrengések- kor ezt gyakran megron- gálta.

Az 1990-es földren- gés után szétválasztották egymástól a tornyot és a templomot. A nagyharang 1926- ban készült a Szentke­ reszt tiszteletére. Az 1848-1849-es önvédelmi harcok idején elvit- ték a régi nagyharangot és beolvasztották. Méretei: 76 cm ma- gas, az átmérője 93 cm, és 2 m 90 cm a kerülete. Körülbelül 680 kg. Felirata: A Szentke- reszt tiszteletére, a Poian- Kézdiszentkereszti hívek áldozatkészségéből, 1926. Premiata Fonde- ria G. B. de Poli Udine. Italia. A kisharang. 1648- ból maradt fenn a mai kisharang elődje, ame- lyen az alábbi felirat állott: O Rex Gloriae Cris- te venicum pace 1648. Aedificatores Polyanen- ses et Belafalvenses ex sede Kézdi. 1949-ben újjáöntötték. Méretei: 54 cm ma- gas, az átmérője 65 cm, 2 m 05 cm a kerülete. Felirata: Újjáöntetett a kézdiszentkereszti hívek adományából az Úrnak 1949-dik évében. Andreas Paksa. Szeben.

A főoltár 1717-ben készült, barokk stílusban. Építménye faragott, festett és aranyozott. A tabernákulum két oldalán egy-egy ezüst csavart oszlop található, arany fejezettel. Az oltáron Szent István és Szent Lász- ló rövid mentéjű, csizmás, koronás, és a királyi jelvényekkel ellátott szobrai láthatók. A középső fülkében, íves fára feszített olajképen, vörös ruhában, hermelin pa- lástban, koronás fejdísz- szel a fején Szent Ilona áll. Kezében nagy, barna fakeresztet tart, mögötte Jeruzsálem képe látha- tó. A kép alján felirat: o inventio salvificae crucis dominacae o mater magni cesaris potentie helena. Szent Ilonától balra kerek, hercegi koronás pajzs, rajta Erdély címere, alatta és fölötte: hinc vestra solum sperantia salvis. A felirat pirossal kiemelt betűinek összege: 1218. Szent Ilonától jobbra, szintén koronás pajzsban a magyar címer található, alatta és fölötte felirat: timidaqvare angerisi in hoc signo vinces. A felirat pirossal kiemelt betűinek összege: 1716.

Az oltár közepén, arany levélkeretben a donációs felirat olvasható: + Altare Sumtibus Paragum: polyán et belafalva sub cura reverendissimi domini d.caspari henter de Sepsi Sz ivan Cathedralis eccleseiae Albae Carolinensis Lectoris et Canonici huiusqve loci per quindecim Annos plebani emeriti Erectum Anno 1717. A fölső részben egy olajkép a Golgotát eleveníti meg Máriával és János apostollal. Az oltár két oldalán Szent Imre és Árpád-házi Szent Erzsébet látható. Az oltár jobb és bal oldalán található a Szűz Mária és a Jézus Szíve szobor, mindkettő egy-egy kőoszlopra helyezve. Mária szobra a XVIII. századból származik, fa alapanyagból készült a kék glóbuson álló alak, s a glóbusra a kígyó tekeredik. Mária a jobb lábával a kígyó fejére, a ballal pedig a holdsarlóra tapos. Fehér ruhát, arany szegélyes kék palástot visel, és fölfelé tekint.

A Jézus Szíve szobor a XIX. századból származik, ugyancsak faanyagból készült. A fali tabernákulum. A közép- korban az Oltáriszentséget a falba beépített tabernákulumban őriz- ték, miután átkerült a főoltárra a tabernákulum, az új templom építésekor beépítették a templo- mot körülvevő kerítésbe. 1970-ben, a kerítésjavítás al- kalmával került elő a hajdani templom fali tabernákuluma. Gótikus stílusú, akárcsak a korábban előkerült portálédarab.

A szentélyben látható. Méretei: 80 cm magas és 60 cm széles.  A XVI. században készült, faragott mészkő- ből. Az 1990-es földren- gést követően került elő a templom oldalbejáratának falából, amelyet aztán a kézdiszentléleki Bartalis testvérek javítottak ki. A medence külső oldalán 11 íves záródású levél látható. Fölötte, széles sávban, két sima borda közt fekvő, szív alakú palmettasor. Méretei: 52 cm magas, 61 cm átmérőjű és 19 cm mély. A kézdiszentléleki Bartalisok készítették, egy teljes kőtömbből. Rajta úgyszin- tén a keresztelő medence motívumai láthatók. Alap- ja diófa rönkből készült. Méretei: 1,80 cm hosz- szú, 0,95 cm széles és 30 cm vastagságú. Tömege kb. 1850 kg. 2005-ben készült el az egyetlen mellékoltár, amely évközben a lourdesi-, kará­ csonykor születési barlang, húsvétkor föltámadási sír. 130 Vatány Gábor Fölötte a Laub testvérek által készített kőkereszt látható. Az orgona. 1906-ban készült Budapesten, a Rieger fivérek orgonaépítő műhe­ lyében.

 



Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma